2014. április 15., kedd

Oroszlánvadász kabátja, szafari ing

Egy gondom van vele, nem tudom elég hanyagul feltűrni az ujját. Beleesem abba a csapdába, hogy gondosan felhajtogatom, de akkor olyan hajtókás kinézete lesz. Ha pedig magamon felgyűröm, tekerem, akkor hogy marad ott, és nem gurul le újra?
A teljes cikk a Burda oldalán olvasható!




2014. március 24., hétfő

Fontand blúz

Sok-sok kézi munkával készült az új blúzom, egy régi, 2006-os Burda magazinból vett szabásminta alapján.






2014. március 7., péntek

Étcsoki blézer - a téli kollekció utolsó darabja

A leírás a Burda oldalán olvasható, de a fotókat ide is hozom, szokás szerint.
Itt is felhívom a figyelmet az ujja hasíték gombolására, ami bár munkaigényes feladat volt, de ritkán látni ilyen újszerű és klassz megoldást.









2014. február 21., péntek

Buklé szoknya - Csoki kollekció 4. darabja

Kicsit elhúzódott a kollekció bemutatása, pedig már nyakunkon a tavasz. Ha visszajön a tél, ha nem, akkor is egy hónapon belül jó idő lesz, ez a szoknya lassan bekerül a szekrény mélyére, néhány hónapig nem lesz rá szükség.
Viszont a fazonja nagyon jó, nyárra is gondolkodom egy ilyenen, bélés nélkül, pamutszövetből. Remélem, Ti is látjátok majd benne a fantáziát, csak ajánlani tudom!
A leírást itt olvashatjátok, de a fotókat a nagyíthatóság kedvéért itt is mutatom.




2014. február 14., péntek

Dekupált teadoboz





Ezúttal egy teafilter tartó dobozt csináltam szalvétatechnikával. Hogy tetszik?

2014. február 8., szombat

Az Olimpia megnyitó uniformisai


Néztétek az ünnepélyes megnyitót? Bár a sportesemények tévéközvetítéseit pár perc után megunom, egy Olimpia megnyitót azért szívesen megnézek (igen, tudom, hogy ennek a sporthoz nem sok köze van). Szeretem nézni, hogy milyen újabb és újabb látványkunsztokat találnak ki, túlszárnyalási szándékkal minden eddigit, de a legjobban mégis a sportolók felvonulását várom, figyelem a ruháikat, és mindig remélem, hogy a magyaroké sem lesz cikis a többiek drága, márkás cuccai között.
Mostanában tele volt a sajtó a magyarok szürke-orchidea pink színű, „első titkár(nő)i állás” stílusú kollekciójával. Azaz: klasszikus öltöny-kiskosztüm, szőrmegalléros szövetkabát, magenta kiegészítőkkel. Alapvetően nincs ezekkel bajom (de nem is éljenzem fennhangon), hiszen ünneplő ruhára szükség van, a sportolóknak kivétel nélkül tetszik, és az idei trendszíneket képviselik. Miközben azonban végignéztem az előttünk felvonuló 17 ország csapatát, végig a körmeimet rágtam, hogy ugye a sok síruhás, sportos öltözék között, mi nem talpig szőrmegallérban és magas sarkúban fogunk bevonulni? Huhh, szerencsére nem.
Szokás szerint, a többség nemzetiszín (és/vagy a piros-fehér-fekete színek biztonságában) síruhában vonul be. 



A kisebbség is síruhában jön, de felcsillan a szem, ha nagy ritkán valami extrát is láthatunk. Például tetszett, hogy a britek oroszos pufajkájukhoz még usánkát is húztak, amire a házigazda oroszok olyan büszkék, hogy a Megnyitó bemutatkozó filmjében is kiemelték.
A lobogószín ruhás többséghez tartozik az USA szettje is, de üdítő újítás, hogy kabát helyett kötött kardigánban jöttek. Nem sajnálták rá pénzt; Ralph Lauren lett felkérve a tervezésre. Egy apróság nem tetszett ezen, talán igazságtalanságnak is tűnhet tőlem, amikor a fél világ lobogónak öltözik, de tőlük mást várok el, az amerikai zászló mintáját már annyira elcsépelték az elmúlt évtizedekben, mindenféle szuvenír termékekkel, hogy első pillantásra csalódott voltam. Úgy tudom azonban, hogy bárki megvásárolhatja, bakancsostól, sapkával, garbóval együtt, csak gyűjteni kell rá.

Az egyik botrány, ami az Olimpia körül zajlott mostanában - biztos sokan hallottátok -, hogy a megnyitót megelőző napon az orosz miniszterelnök helyettes óva intette a sportolókat, hogy a homoszexualitás, mint téma, felmerüljön a játékok ideje alatt, mivel az Állami Duma szerint „a nem szabályos párkapcsolatok” népszerűsítése bírságot von maga után. Érkezett is rá néhány gyors, nemzetközi válasz, lásd a google tegnapi oldala, a Chartából való idézettel és a homoszexuális társadalom egyezményes szivárványos színeivel. 
Ugyanezt az idézetet ismételte el a NOB elnöke is, de a legnagyobb „beszólás” a németek szivárványszínű síruhája volt, bár gondolom, azt nem a csütörtöki kérés után gyártották le, hanem még a tavaly nyári orosz törvényalkotás után. Mindeközben Putyin mosolyogva állja a kamerák tüzét, kár, hogy a fejébe nem láttunk bele.
Tetszett az oroszok folklór kabátja, klassz volt a lengyelek jeges norvég mintás dzsekije, Tonga állam pálmafás ruhája szerintem már súrolja az ízléstelenség határát, de értjük, téli olimpiára eljutni trópusi éghajlatról  bizony nagy dolog. Hősök voltak a Bermudáról érkezettek bermudában, még jó, hogy a sportolóknak is járt pléd a lelátón, amivel beburkolhatták a meztelen lábaikat.



A legjobban az a pulóver tetszett, amit az Andorrai csapat viselt, ilyet én is szeretnék, egész télen kerestem. Ez sem egy ütős újítás a tervezőktől, de mostanában oda vagyok a norvég mintás cuccokért.
Ugyan nem bevonulási ruha, de mindenképpen említésre méltó „olimpiadivat” témában, a kalocsai minta a magyar sífutók ruháján. Mit gondoltok? Nekem egy kicsit elcsépeltnek tűnik mostanában, minden útszéli fesztiválon láthatjuk a hímzett mintát, de tény, hogy nemzetközileg is felkapott lett, és ha már a miénk és divatos, akkor villogjunk vele.  Szabó Milán Gábor hazai sífutó szerint „megkönnyíti a külföldiekkel a társas kapcsolatok kialakulását”.

2014. február 7., péntek

Félfülű mackó

Ráadásul lábatlan is, mert mindössze 20 centiméternyi 150 cm széles anyagom volt hozzá, és kevésnek bizonyult. Nem kicsi mackó. 
Persze pótoltam a hiányosságot, vásároltam még ugyanennyi pöttyös pamutot és kinőtt a füle és lábai is.

A szabásminta viszont (most először találkoztam ilyennel) hibás volt, de erről bővebben ITT olvashattok.